Süssünk élesztő nélkül 2. rész - A wales-i sütemény

A wales-i sütemény egy sütőporral készülő linzer jellegű sütemény, amit azonban meglepő módon száraz teflon serpenyőben kell kisütni. Illatos, vaníliás, reggeli kávé vagy kakaó mellé csodálatos önmagában is, vagy egy kis eperdzsemmel.

Hozzávalók

50 g mazsola
1 tojás
1/2 tk sütőpor
85 g cukor
50 g zsír vagy vaj
50 g vaj
225 g liszt
1 cs vaníliás cukor
1 pici tej ha szükséges

Keverjük, gyúrjuk össze a hozzávalókat, és csak annyi tejet tegyünk hozzá, amennyi feltétlenül szükséges. Ezután az összegyúrt tésztánkat csomagoljuk folpackba és tegyük be hűtőbe fél órára.

Fél óra múlva nyújtsuk ki fél centiméter vastagságúra és 6 cm átmérőjű kiszúróval szúrjunk belőle korongokat. Érdemes teflon serpenyőben sütni. Tapasztalatom szerint a legjobb szárazon sütni, különben nagyon belágyul és szétesik. Esetleg egy leheletnyit kivajazhatjuk a serpenyőt, de tényleg csak leheletnyit. Kis lángon szépen aranybarnára sütjük mindkét oldalán és kristálycukorba vagy porcukorba forgatjuk ha kisült.

Süssünk élesztő nélkül!!! 1. rész - ír szódakenyér

Sokan a koronavírus miatti első pánikban jól bevásároltak a lisztből és most ott állnak jó sok liszttel, élesztő nélkül. Azonban senki ne keseredjen el. Lehet kenyeret készíteni, akár sütni is élesztő nélkül. Az első recept amit megosztok veletek, az Ír szódakenyér receptje. A szóda vízhez nem sok köze van, nevét azért kapta - Irish Soda bread -  mert baking sodá-val azaz sütőporral készül. De nem csak ez a remek hír, hanem az is, hogy pillanatok alatt összeállítható és mehet is a sütőbe. Ráadásul az is rajtunk múlik, hogy mennyire sósra vagy édesre készítjük el, hogy pirított hagymát vagy áfonyadarabokat adunk-e hozzá, mindenki kísérletezhet kedve szerint. :-) persze arra azért senki ne számítson, hogy ugyanazt a kenyérélményt fogja megtapasztalni, mintha kelesztett kovászolt francia parasztkenyeret enne, de élesztőválság idején, ez bőven megteszi, majd meglátjátok! :-)

Ronda de finom, az ír szódáskenyér :-)

450gr liszt
csipet só
csipet cukor
1 csapott tk szódabikarbóna (vagy sütőpor) (ha nincs joghurtod, iród, vagy kefíred, akkor szódabikarbóna helyett mindenképp sütőport használj, mert savas közeg nélkül a szódabikarbóna nem fog megfelelően működni)

kb. 4dl író vagy 1,5dl víz és 2,5dl natúr joghurt/kefír

A lisztet egy tálba szitálom, majd szépen kézzel összedolgozom a tésztát, de gyúrni, dagasztani igazából nem kell. Megformázom, majd elég mélyen bevágom kereszt alakban a tetejét. Díszíthetjük magokkal, zabpehellyel, és mehet rögtön a 200 celsisus fokra előmelegített sütőbe (légkeverés 180 celsius). Sütési idő kb 30-40 perc. (nekem 40 perc volt. Nem lett piros a teteje, de nem mertem tovább sütni, hogy ne száradjon ki a tészta)

Remek íze van, kimondottan élvezhető, kicsit roppanós a héja és illatos, és kellemes állagú a bélzete. Nagyon hamar elkészül, és a család kérte, hogy süssek még, tehát abszolút sikere volt :-)

India ízei: Madras curry és Baingan bharta

Imádom a fűszeres indiai konyhát, és az a néhány recept amit ismerek, az rendszeresen szerepel nálunk a menüben. Madras curryból legutóbb 12 főre főztem csirkehúsból és meglepően nagy sikere volt. Számtalan recept létezik, semmi nincs kőbe vésve, így bátran igazítsa mindenki kedvére az arányokat. Előre bocsátom, fűszerek garmadára lesz szükség, de sok helyről beszerezhető, ami kell, és kész fűszerkeverékek is kaphatók. A fűszerlelőhelyekhez infot majd a bejegyzés végén találhattok.

Vegetáriánus padlizsán curry egyszerűen, azaz baingan bharta

2db padlizsán

olaj, tisztított vaj, kókuszzsír

1 paradicsomkonzerv

2 lilahagyma, 

5 gerezd fokhagyma, 

5 centis darab gyömbér

2 teáskanál garam masala fűszerkeverék

2 teáskanál curry fűszerkeverék

kókusztej vagy natúr görögjoghurt

só

korianderzöld

Ez a recept egyszerű, könnyen és gyorsan elkészíthető változata. A padlizsánt alaposan, tényleg puhára megsütjük a sütőben. Ha langyosra hűlt, meghámozzuk és a húsát kockákra vágjuk. Csíkokra vágjuk a lilahagymát és a zsiradékon lassan puhára főzzük, közben hozzáadjuk a fokhagymanyomón átnyomott fokhagymát és a reszelt gyömbért. Ezután hozzáadjuk a fűszereket és jól elkeverjük a hagymás zsiradékkal. Beletesszük a paradicsomot és hagyjuk összerottyanni, majd belekeverjük a kockára vágott padlizsánt.Ízlés szerint sózzuk. Pár percig kevergetve főzzük, hogy az ízek összeérjenek és beleöntjük az ízlés szerinti mennyiségű kókusztejet vagy egy-két evőkanál joghurtot. Ezzel már csak egy percig hagyjuk a tűzön, majd korianderlevéllel megszórva rizzsel, csatnival és indiai kenyérrel tálaljuk.

Madras curry (húsos)

Hozzávalók:

olaj vagy tisztított vaj, esetleg kókuszzsír

1 ek fűszerkeverék, de lehet több is, ha valaki szereti az intenzív ízeket

1 közepes hagyma, 

5 gerezd fokhagyma,

kb 5 cm -es darab gyömbér, 

4 csirkemell (kb 1 kiló) vagy comb kisebb darabokra vágva, de sertésből vagy birkából is készülhet

2 doboz hámozott, aprított konzervparadicsom

1 kókusztej konzerv
só

korianderlevél a díszítéshez,

köretnek rizs

Fűszerkeverék 

Ha magad szeretnéd összeállítani a fűszerkeveréket, az alábbi fűszerekre lesz szükséged:

Bevallom ez egy régebbi fotó, én már nem használom a görögszéna magot, mert az én ízlésemnek túl keserű még pirítás után is. Helyette görögszéna levelet használok, aminek viszont szinte függőséget okoz az íze. Alapvetően a madras curry egy kimondottan csípős étel, de a chilli paprika mennyisége attól függően változtatható, hogy ki mennyire csípősen szereti. Én inkább abból szoktam kiindulni, hogy az asztaltársaságnak ne égjen le a nyelve, és akinek bejön a vadul csípős, annak ott van az erőspista. 

A fűszerkeverék elkészítéséhez a koriandermagot, a mustármagot, és a római köményt száraz serpenyőben, gondos odafigyelés mellett megpirítjuk. Vigyázzatok, nehogy odakapjon, mert akkor lehet kidobni a kukába. A lényeg, hogy az olajok egy kicsit kioldódjanak és finom illatosak legyenek a fűszereink a porrá őrlés előtt. Aki szeret kézzel dolgozni, az kő vagy rézmozsárban poríthatja a pirított magokat, de lehet használni elektromos fűszerdarálót is. A fahéjat természetesen praktikus eleve őrölve beszerezni, ahogy a szegfűszeget is.

Aki nem ismeri a zöld kardamomot, annak elárulom, hogy óvatosan meg kell törni a héját és abból kell kivadászni az apró, citrusos-kámforos magocskákat, majd összezúzni, de a kardamom is kapható porított formában, ráadásul a Flying Tigerben nem is drága. Ugyanígy beszerezhető a chilli is porrátörve, ráadásul rengeteg féléből lehet választani, itt mindenki használja azt, amit szeret. 

Ha mindent megőröltünk, akkor keverjük össze a különböző fűszereket.  Aki viszont nem akar bajlódni saját fűszerkeverék összeállításával, bátran rendeljen kész porrá őrölt keveréket a netről.

Gyömbér, hagyma, fokhagyma, majd a fűszerek

A gyömbért, a fokhagymát és a hagymát egy kevés vízzel leturmixolom, majd a zsiradékon öt percig főzöm, ha szükséges, adok hozzá egy kevés vizet, hogy ne ragadjon le. Ezután hozzá adom a fűszereket, alaposan elkeverem, majd hozzáadom a húsdarabokat. Sózzuk. Ha a hús félig megfőtt, hozzáadom a paradicsomot is. Amikor a hús készre főtt, ízlés szerint adok hozzá a kókusztejből is. Korianderzölddel díszítem és főtt rizzsel tálalom. Adhatunk hozzá csatnit, és indiai rotit is. (receptek egy következő bejegyzésben).

http://webshop.fuszeresz.hu/curry_madras_152

https://culinaris.hu/item/trs-csipos-madras-curry-por-100g

https://culinaris.hu/item/trs-garam-masala-fuszerkeverek-100g

https://fuszeraruhaz.hu/garam-masala-fuszerkeverek

http://webshop.fuszeresz.hu/curry_147

Szállás nemcsak nászutasoknak 2. Fogadók

Bár a négycsillagos szállodáknak nagy előnyük, hogy elérhető áron szolgáltatnak szállást, wellness élményeket és akár napi háromszori étkezést is, hátrányuk azonban hogy a személyzetnek sokfelé, sok vendégre kell figyelni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy hiányozna a kedvesség vagy a kellő udvariasság, mégis valahogy személytelenebb atmoszférát biztosít. Aki kimondottan szereti a szállodáknak ezt a jellemzőjét és nem zavarja, a szomszédos szobákból esetlegesen átszűrődő zaj, azoknak kimondottan ajánlható ez a pihenési forma. Aki viszont inkább meghittebb, otthonosabb környezetben szeret pihenni, ahol több odafigyelést és minőségibb kiszolgálást kap, mindenképp érdemes egy fogadót választania szállásként. Kiváltképp, ha az is fontos, hogy a szálláshelynek színvonalas konyhája legyen.

Az első fogadó, amit jó szívvel ajánlhatok, a Rosinante a Szentendrei-szigeten egy erdő közepén fekszik. Ebből adódóan csendes, a világ zajától távoli hely. A fogadó személyzete rendkívül figyelmes a vendégeivel és mivel Szikora Imre a tulajdonos valójában mesterszakács, érthető, hogy itt a gasztronómia nagy hangsúlyt kap. Jelenleg Jónás Gábor a séf, aki ezelőtt a Nobuban dolgozott. Ismerős, szezonális ételek de rendkívül jó alapanyagok jellemzik a konyhát.   A nyári szezonban az udvaron medence várja a csobbanni vágyókat, de a pezsgőfürdő valamint a szauna egész évben elérhető. A szálloda és a szobák berendezése otthonos, vidékies, barátságos és van baldachinos ággyal felszerelt romantikus nászutaslakosztály is.    (Kistestű, szobatiszta kutyákat fogadnak!)

Rosinante Fogadó Szigetmonostor
A fotó a Rosinante tulajdona

Rosinante
A fotó a Rosinante Fogadó tulajdona

                                                                                                                                           

Másik nagy kedvencünk a móri Fogadó az Öreg préshez. Gyönyörű festett, faragott sváb parasztbútorokkal berendezett szobáik vannak és a konyha itt is igazán kiváló. A személyzet szívélyes és a móri borvidék nem csupán kellemes borkóstolók ígéretével csábít. A fogadónak saját kis múzeuma van, és a 3 percre található Lamberg Kastély gyönyörűen berendezett szobái tárlatvezetéssel látogathatók.



Székesfehérvár egy röpke útra van Mórtól és itt nem csupán egy különleges játékmúzeumot látogathatunk meg, de megcsodálhatjuk  a híres fehérvári órajátékot is, ha pedig fürdőzni támad kedvünk, akkor az Árpád Fürdő kihagyhatatlan. Igazi törökfürdős élményt nyújt, sok sok medencével, wellness részleggel és szecessziós stílusú enteriőrrel.

Árpád Fürdő
A fotó a fehervar-arpadfurdo.hu tulajdona

Harmadik és egyben legfrissebb élményünket a Harkány környéki Tenkes Csárda és Fogadóban gyűjtöttük be Csarnótán. Zseniálisan ínycsiklandó ételek kimondottan nagyevőknek, hatalmas adagokkal, fantasztikusan figyelmes kiszolgálással, és a tájegységre jellemző csodás borokkal. A szállás nem is lehetne kényelmesebb, beleértve a matracot is. Gyönyörű, romantikus tetőtéri szobák, ahol garantáltan nem fog zavarni senki, mivel összesen csak három szoba van. Az egyik szobához jacuzzis fürdőszoba tartozik, nászutasoknak abszolút kötelező 😊

Tenkes fogadó
A fotó a Tenkes Fogadó tulajdona

A környék fekvése révén számtalan kirándulási és kulturális lehetőséget kínál. Harkányban strandolni lehet, vagy megmártózni a messze híres gyógyvízben. Pécsen ott a számtalan látnivaló, a Csontváry kiállítás, a Zsolnay negyed, az állatkert, lehet kisvonatozni vagy túrázni. Pécsváradon és Siklóson pedig vártúrára mehetünk.

Tenkes Fogadó
A fotó a Tenkes Fogadó tulajdona

                

Szállás nem csak nászutasoknak 1. Szállodák

Két napon belül két felvetés is érkezett a baráti körből, hogy jó lenne összegyűjteni azokat a szálláshelyeket, ahová szívesen visszamennénk. Tartozom is ezzel a bejegyzéssel, hiszen a Bor, bakancs, cicege oldalon eddig bizony csak az evésről és nyomokban az ivásról volt szó, így éppen itt az ideje, hogy a bakancs is szóba kerüljön.

Az elmúlt néhány év során nagyon letisztult, hogy milyen jellegű szállást választunk szívesen. A szempontok alkalmanként változnak, de mára már mindegyikben közös, hogy ne egy túlterhelt, több száz vagy akár ezer szállóvendéggel teltházas szálloda legyen. Sokkal inkább szeretjük a meghitt, csendes helyeket, legyen az egy önellátó apartman, vagy egy majdnem minden igényt kiszolgáló fogadó, de lehetőleg olyan elhelyezkedéssel, hogy a környéken legyen lehetőség egy kis kirándulásra, vagy kulturális feltöltődésre, esetleg egy kis strandolásra is.

Mivel nászútra készülő ifjú barátaim még nem döntötték el mi legyen az a belföldi célpont, amit választanak majd, kezdjük először a nekik való lehetőségekkel. Ők mindenképpen olyan helyet keresnek, ahol van kiszolgálás, esetleg wellness részleg is. Az ő kedvükért álljon itt néhány szállodai ajánlás is.

A fotó a maikupon.hu oldalról származik

Az egyik ajánlható szálloda a négy csillagos Silvanus Hotel Visegrádon. Gyönyörű fekvésű szállodáról van szó, a fellegvár fölötti dombon helyezkedik el és emiatt csodálatos kilátás nyílik a Dunakanyarra, mind a panorámás étteremből, mind pedig a teraszon található medencékből, és a szobák legalább feléből is. Mindenképp érdemes ezen az oldalon szobát foglalni. A fellegvárra néző szobák ugyanis a hatalmas fenyők miatt sötétebbek, bár nyáron bizonyára hűvösebbek is és annó, bár a szoba maga meglehetősen nagy volt, még elég minimalista volt a berendezés. A jelenleg elérhető fotók alapján most már otthonosabb a szobák berendezése. 2011-ben, amikor ott jártunk a konyha remek volt, ami nem mindig mondható el szállodákról és akkor úgy éreztem, hogy a kiszolgálás is igen figyelmes. A wellness részleg kissé római stílusúra van hangolva, a mozaikok gyönyörűek. Mi ádventi időszakban jártunk ott, így elég nagy volt a csend és a nyugalom, de főszezon idején persze valószínű, hogy teltház lesz, és mivel elég nagy a szálloda, sok emberrel, sok szomszéddal kell majd számolni. Cserébe viszont nem csupán a kényelem biztosított, hanem számtalan programlehetőség is van a környéken: gyalog pár méterre van a fellegvár, a Duna parton megtekinthető a reneszánsz kori palota, lehet hajókázni a Dunán, van bobozási lehetőség, és a környék számtalan kirándulási és túrázási lehetőséget is kínál.

A másik szálloda, ahova szívesen visszamennénk, az az Oxigén Hotel****superior Noszvajon. Mi 2013-ban jártunk ott, és akkor még Oxigén Zen Spa Hotel volt, de valószínűleg rájöttek, hogy jobban megtérül, ha család és bababarát szállássá alakulnak át, így feltehetőleg már kevésbé Zen-es az élmény, kiváltképp nyári, szünidei főszezonban. A szálloda, az egykori Galassy kastély egyébként gyönyörű, ősparkos környezetben fekszik, a körpanorámás fedett medencék az üde zöld parkra és Zen kertre néznek. A kiváló wellness részleg japános hangulata igazán különleges. A konyha 2013-ban elfogadható, de nem kiemelkedő volt, ez persze azóta bőven változhatott is. A szobák tágasak, otthonosak, különleges angol vidéki stílusban voltak berendezve, némelyikben hatalmas, parkra néző káddal, maga a szálloda pedig igényesen klasszikus enteriőrrel rendelkezik. A környéken számtalan borkóstolási és kirándulási lehetőség van, közvetlen szomszédságban található a Thummerer pincészete, a faluban pedig a De la Motte kastély látogatható.

Oxigén Hotel wellness
 A fotó a szallas.hu oldalról származik

Oxigén Hotel szoba
A fotó a booking.com oldalról származik

Újlaki Major Sajtműhely, Örkény

Örkény a fővárostól kevesebb, mint egy órára, az 5-ös úton érhető el, az út mentén pedig egy pici, hangulatos kézműves sajtbolt várja a betérőket, és aki ide betér, az biztosan nem bánja meg. Ági, a tulajdonos szívélyesen fogad, kóstoltat, kiszolgál, körbevezet, és a sajtkészítés legapróbb titkaiba is beavat, ha kíváncsiak vagyunk rá. 

A sajtok saját állományú tejből készülnek, így garantálható a magas zsírtartalom és ennek eredményeképp a kiváló minőségű alföldi sajtok széles választéka. A sajtpult igencsak csábító, és bizony a sajtok legalább annyira finomak, mint amilyen szépek! Bevallom, még nem tudtam eldönteni, hogy melyik sajt a kedvencem, de jó pár olyan van köztük, amit biztosan újra megkóstolok majd.

Az egyik ilyen a parenyica. Mivel a sajtkészítés alapjaival magam is tisztában vagyok, pontosan tudom, milyen nehéz jó parenyicát készíteni. Ági, hogy elsajátítsa a parenyicakészítés csínját-bínját, egészen a parenyica óhazájáig, Szlovákiáig utazott. A tudás érződik is a sajton. Szálas, füstös, de nem tolakodó, és pont annyira kemény, hogy még lágy legyen. 

A friss sajtok nagyon változatosan vannak ízesítve. A fokhagymás-kapros és a csilis kimondottan gyorsan elfogyott itthon, de bátran merem ajánlani a lilahagymást is. Az érlelt sajtok közül pedig természetesen a lágy ízű, édeskés nagylyukú volt a favorit. 

Ági boltjában a kézműves termékek szerelmesei azonban nem csupán sajtot vehetnek. Kapható méz, lekvár, pálinka és füstölt húsárú, sok-sok finomság, amivel feltölthető az éléskamra. 

A roppanós héjú kenyércsoda

Imádom a kenyeret! Vagyis ez így nem éppen igaz. Imádom a finom, ruganyos bélzetű, roppanós héjú házikenyeret. Ezt összehozni persze nem is olyan könnyű, hiszen kell(ene) egy jó recept, meg kovászt kell etetni hozzá, meg dagasztani egy csomót, legalábbis így hírlik a neten. Az embert már a receptek olvasásakor kiveri a víz attól, mi munka vár rá (pláne így a rekkenő nyári hőségben), mert az egész cécó annyira macerásnak és nem kevésbé titokzatosnak, a végeredmény meg annyira bizonytalannak tűnik, hogy még azelőtt feladja, hogy belekezdett volna az egészbe, így marad a bolti kenyér, ami már aznap sem nyújt túl nagy ízélményt, másnapra meg biztosan porrá szárad. 

A minap azonban mégiscsak felcsigázott egy recept. Dagasztás nélkül?! Roppanós héj?! Minimális munka, ragacs és takarítás?! Ez nekem való lesz! Jobban utána nézegettem a receptnek, megnéztem egy csomó videót, és vettem egy mély lélegzetet. Bekevertem a hozzávalókat, majd vártam a csodát. És a csoda, valóban létezik, amint azt a fényképen láthatjátok is.

Tény ami tény, a receptet még tökéletesíteni kell, de már alakul, és a lényeg a következő:

Hozzávalók:

3 bögre liszt (2,5dl-es)
1,5 bögre vízben feloldott két teáskanál só
1/4(!!!!!!) teáskanál szárított élesztő

Egyéb eszközök:

fedővel ellátott sütőben is hőálló edény: kacsasütő tál, jénai, öntött vas ragufőző fazék

frissentartó fólia(folpack)

sütőpapír

Este hat és nyolc között a hozzávalókat egy tálban műanyag spatulával kikeverem. Körülbelül nokedli tészta állagú lesz. Nem sokat foglalkozom vele, csak elegyítem az anyagokat, mivel hiszitek vagy sem, a természet végzi majd a dolgát helyettünk, ezért nem kell dagasztani. Ezután a tálat folpackkal lefedem, majd a hideg sütőbe helyezem egész éjszakára. 12 óra múlva, másnap reggel a tészta széleit vizes kézzel a tál közepére hajtogatom, majd hagyom, hogy a tészta ismét megkeljen duplájára. 

Amikor a tészta duplájára kelt, a hideg sütőbe behelyezem a kacsasütő tálat vagy jénait, fedővel együtt, de még üresen, és a sütővel együtt 250 celsius fokra előmelegítem. Ezután kiveszem a tűzforró edényt. Kesztyűben sütőpapírral bélelem, majd a spatulával óvatosan átborítom a kenyértésztát a tálból a forró edénybe. Azonnal lefedem, majd rögtön visszatolom a 250 fokos sütőbe. Itt 30 percig hagyom. Ezután a fedőt óvatosan leveszem, és a már majdnem kész kenyeret sütöm még 10 vagy maximum 15 percig. Utána a legnagyobb körültekintés mellett rácsra borítom a kenyeret, és hagyom kihűlni. 

A receptet többször kipróbáltam, sőt változtattam is rajta. A képen látható kenyérben 1/3 rész teljeskiőrlésű tönköly búza liszt van. Volt olyan példány, amelyikbe teljes kiőrlésű rozslisztet tettem szintén 1/3-ad arányban. 

Amire figyelni kell

A liszttől függ, kell-e még hozzáadni vizet, vagy sót.

A sütőtől függ, mennyi ideig kell sütni a fedő levétele után. 

Fontos betartani a 1/4 kanál élesztőt. Nem kell bele több, mert a hosszú kelesztési idő miatt gyönyörű nagy buborékok keletkeznek benne. Ha több élesztőt adnánk hozzá, gyorsabban megkelne ugyan, de élesztő ízű lenne a kenyér és csak apró lyukak lennének a bélzetben. 

Nézzetek meg néhány videót is

Alaprecept

New York Times no knead bread

Egy kicsit munkásabb variáció, de dagasztásról, a szó klasszikus értelmében még itt sincs szó.

Rustic bread

Hűsítő, hidegen kavart gyümölcsleves

Nyaralásból zuhantunk haza, így a hűtő üres volt. Egy megkezdett növényi tejszín (Hulala) és két kis pohár natúr joghurt árválkodott a hűtőben. A kertben épp beindult a fekete szeder szezon, és még egypár kósza málnaszem is akadt. Így rövid szüretelés után összedobtam a rendelkezésre álló alapanyagokat, a fagyóból elővett jeges ribizliszemekkel felturbózva. Bolondításnak nem kellett sokminden, mivel a növényi tejszín már eleve ízesítve van és édes is, így csak pici cukrot, reszelt citromhéjat és pár csepp vanília kivonatot adtam hozzá. A nyerő az egészben, hogy ez nem főzött leves, hanem hideg és szupergyorsan elkészül. Arról nem is beszélve, hogy akiknek az epéje nem bírja a tejszínes leveseket, azok is választhatják ezt az ugyan nem túl elegáns, ellenben mindenképp epekímélő, növényi tejszínes összetételt.

A nagy sikerre való tekintettel aztán az elmúlt hét afrikai forróságában többször került ez a leves az asztalra, különböző variációkban, itt-ott egy kis titkos csavarral, felhasználva minden kertben és hűtőben fellelhető gyümölcsöt és földi jót (végre gyümölcsöt is eszik a család ;-).  

Alaprecept és variációk: (elkészítési idő 10 perc)

2,5 dl növényi tejszín és 

2 kis pohár natúr joghurt, 

de ízlés dolga, ki miből mennyit ad hozzá. Én adtam hozzá egy 

kis tejet is,mert túl sűrűnek találtam. 

A hozzávalókat porcelántálban habverővel simára kavartam. Hozzáadtam a 

vanilia kivonatot, ami helyettesíthető vanilincukorral is. 

Cukrot vagy édesítőszert, valamint 

1 citrom reszelt héját adom hozzá.

Ezután kerülnek bele a 

gyümölcsök. Bármi mehet bele, ami kéznél van. 

Pssszt! Ezután jöhetnek a titkos csavarok;-)

Egy csipet őrölt kardamommag, vagy

két teáskanál aprított friss bazsalikom.

Az intenzívebben gyümölcsös ízek kedvelői a levesalapba belekeverhetnek

meggybefőtt levet, vagy jó minőségű gyümölcsszörpöt.

Egyéni varációk kialakjtása abszolúte ér! Jó hűsölést!

Nemcsak egy szegedi macska!

Április elején Szegeden jártunk, hogy méltón ünnepelhessük a párom 40. szülinapját. A rövidke hétvége ellenére sok minden szerepelt a programok között. Többek között megszállottan próbáltunk kiszabadulni a 113-as garzonból a ParaParkban, majd, hogy felborzolt idegeinket kisimítsuk egy kicsit, betértünk a Cirmi Kézműves Gasztrokocsmába. Azokat, akik rögtön fanyalogni kezdenének a "kézműves" és a "gasztro" szavak hallatán, hogy "na igen, ma már minden vacakot, retrót, meg házilagbarkácsoltat el lehet adni azzal, hogy kézműves, a gasztróra meg úgyis mindenki bukik, de hát persze a lángos is gasztro, hiszen kaja", na ezeket a fanyalgókat rögtön szeretném biztosítani arról, hogy nem véletlenül estünk be a Cirmibe, hanem gondos utána olvasás alapján választottuk a helyet. Nem bántuk meg!

Rengetegen írtak már a Cirmiről, például a Sunseaty, és távol álljon tőlem, hogy azt ismételgessem, amit mások már sokszor elmondtak előttem, de tényleg tuti a hely. Az első pozitív élmény akkor ért, amikor facebookon rájuk írtam, és rendkívül segítőkészen válaszoltak, tanácsot adtak parkolás ügyben, és az asztalfoglalás is azonnal elintéződött. Szeretjük a rusztikus-eklektikus, krétafeliratos belső tereket, a régi idők hangulatát idéző tárgyak kellemes elhelyezését a 21. századi térben, ahol iszogatás-eszegetés közben lehet nézelődni, így a hely belső tere is azonnal megfogott. 

Az asztalunk névre szólóan, gyöngy betűkkel készített kis táblával volt lefoglalva, és külön díjaztam, hogy végre nem írták el a vezetéknevünket, mint másutt már annyiszor. Az irigylésre méltóan fiatal, cicásan csinos pincérlányok légiesen könnyed tánclépésekkel, már-már balettozva sürögtek-forogtak az asztalok körül. Bár talán furcsának hangzik, de igenis jól esett, hogy a hely laza hangulata ellenére az ifjú pincér sem hellózott le, hanem kulturáltan magázódva válaszolt a miden részletre kiterjedő kérdésáradatunkra. Mi van a hamburgerben, miből áll a szósz, hogy készítik, melyik sör miből van, milyen ízű? Mindenre tudta a választ, és a kiszolgálás is szélsebes volt.  A tulaj, "Cirmi", az este során többször odalépett és megkérdezte, jól érezzük-e magunkat, van-e szükségünk valamire. A kiszolgálás, az odafigyelés tényleg pöpec! (Aki a facebookon mást ír, az vagy kosarat kapott az egyik cicustól, vagy nem is ebben a gasztrokocsmában járt ;-) )

Három különböző hamburgert rendeltünk, a burgonya valóban burgonyából készül, bár tény ami tény, nekem kicsit túlontúl fűszeres, talán borsos, de én nem is vagyok kimondottan az a fűszeres steakburgonya rajongó, az állaga viszont egészen tökéletes volt. A hamburgerekben minden mesés dolog benne volt, mi szem szájnak ingere, és rendkívül széles a választék, ráadásul ehhez még egy egész regiment szószt állítanak csatasorba az asztalon. 

A hamburgerek mellett a hely másik vonzereje a kézműves sör. Illetve sörök, mert elég nagy a kínálat. Bevallom, még csak most kezdem felfedezni a sörök világát. Ezen a téren teljesen tapasztalatlan vagyok, így aztán elnevezés alapján találomra választottam két szimpatikus kísérleti alanyt. így találkoztam a Ravasz Hóddal, és kóstoltam meg a lányosan, már-már vattacukrosan csengő Candy Flip-et. A Ravasz Hód, a Rekettye Sörfőzde barna ale típusú söre. Egészen kellemes. 

Candy Flip, Cirmi Gasztrokocsma, Szeged

A Candy Flip igazi meglepetés volt.  Az érzékeket becsapó (pláne egy nagy pohár Ravasz Hód után ;-) ) eperturmix dejavút idéző sör. Persze nem véletlen ez a dejavú, hiszen a sör randevúzott eperrel is, laktózzal is az erjesztés során. 

Lazulás, nevetés, jóllakás, becsiccsentés (jó érték arány!). Ez történik, ha a Cirmibe mentek! :-)

facebook.com/cirmigasztrokocsma

Sütőtök és sertéslapocka

Ha étteremben eszek valami finomat, vagy látok egy ígéretes receptet, gyakran ihletet kapok. Ilyenkor a recept egy részét felhasználom, és kreálok valamit számomra elérhető alapanyagokból, és technikákkal. Így aztán ma (2016. október 31.) is a konyhában játszottam. Ez sült (főtt) ki belőle. Kaukkfüves sütőtök püré batátával, kakukkfüves yorkshire puding, sütőtökkel töltött sertéslapocka fűszeres kéregben és marinált sütőtök kockák. A dekoráció a kiskertemből gyűjtött zsenge oregano és citromfű levélkékből és rozmaring virágokból áll. 

Az ételt a Gault & Millau oldalán szereplő Mák Bisztró bárány fogásának receptje ihlette, ennek ellenére elmondható, hogy valóban csak impulzust adott a recept, mert más (a háztartásban épp elérhető) alapanyagokkal dolgoztam, így a végeredmény is teljesen más lett. 

Sütőtök püré:

pézsmatök és batáta fele fele arányban

1 kis csilli paprika

babrélevél, kakukkfű,

só és bors (színes),

vaj,

alaplé

Pézsmatököt használtam, melyhez batátát (édesburgonyát) is szeleteltem. Kipróbáltam a recept által ajánlott főzési módszert, azaz mandolinnal vékonyra szeltem a tököt és a batátát, vajat olvasztottam, beletettem egy kis csillipaprikát egészben, ment bele babérlevél, só, bors és kakukkfű. Majd annyi alaplevet öntöttem rá, hogy éppcsak ellepje, és lassú tűzön puhára főztem. Mivel a szeletek nagyon vékonyak voltak, így igen gyorsan megfőtt. Ekkor hozzáadtam a tejszínt, egyet forraltam, majd levettem a tűzről és botmixerrel pürésítettem. Kóstolás, és ízlés szerinti fűszerezés után sűrű szitán átpasszíroztam, hogy selymesebb állagot kapjon. Fontos, hogy a főzés során ne eresszük a tököt bő lére, és tejszínből is csak annyit adjunk hozzá, amitől lágyabb ízt kap, ellenkező esetben túl folyós lesz a pürénk. Ha mégis elégedetlenek vagyunk az állagával, megpróbálhatunk hozzáadni még egy kis vajat, hogy besűrítsük.

Marinált sütőtök kockák:

pézsmatök,
tökmagolaj,
barna cukor,
édes szamorodni vagy muskotály,
almaecet,
só

Szintén pézsmatökkel dolgoztam. Kis kockákat formáztam és elkészítettem a páclevet. Az eredeti recept egyik fontos összetevője a mirin volt, ami egy igen édes rizsbor, mely, a wikipédia szerint segíti az ízek felszívódását, és cukor helyett is édesíti az ételt. Nos, természetesen a mirin nem tartozik az alap kamrakészletem közé, ahogy az eredeti receptben megjelölt fekete-ribizli ecet sem, így tökmagolajat, barna cukrot, édes tokaji szamorodnit, almaecetet és sót kevertem össze, hogy kapjak egy kellemesen édes-savanyú marinádot, és ebbe helyeztem a sütőtök kockákat. (Tapasztalat: a marinált sütőtök kockák bár nagyon finomak lettek, a nyers pézsmatök igencsak roppanós maradt, tehát kísérletezni kell, hogy mekkora az a tökkocka méret, ami még kellemesen rágható, vagy melyik az a sütőtökfajta, amelyik a pézsmatöknél puhább nyersen. Esetleg érdemes elgondolkodni a tök posírozásán.)

Sertéslapocka:

sertéslapocka,

só és durvára őrölt színes bors,

kakukkfű, 

olivaolaj

A sertéslapockát megtisztítottam, enyhén kikloffoltam, és téglalap formára igazítottam, majd egy megfelelő méretű folpackra helyeztem. Pézsmatökből vágtam hosszú téglatesteket. A húst sóztam, nagyon enyhén borsoztam durvára őrölt színes borssal, a külső oldalát kakukkfűvel is fűszereztem, majd ráhelyeztem a tökrudacskákat és a folpack segítségével felgöngyöltem. A felgöngyölt csomag két végét szorosan becsomóztam, majd alufóliába csavartam a göngyöleget és vízzel félig megtöltött tepsiben, gőzfürdőben a sütőbe helyeztem. Amikor a hús elkészült, megpuhult, kicsomagoltam, és egy darab sütőpapír alatt pihentettem tálalásig. Tálalás előtt olívaolajon körbepirítottam, majd formára vágva helyeztem a tányérra.

Yorkshire pudding:

A tésztához:
15dkg liszt
2 tojás
1/4 liter tej
1 ek víz

A sütéshez:
3 ek zsír

A yorkshire pudding egy isteni köret, ráadásul végtelenül egyszerű az elkészítése. A tészta hozzávalóit simára keverjük és egy órát pihentetjük a hűtőben. Ehhez a recepthez én kakukkfüvet is adtam. 

Sütés: 

Muffin vagy kosárka forma mélyedéseibe negyed kiskanál zsírt teszünk, majd a forró 200°C-os sütőbe toljuk 3 percre, hogy a zsír átforrósodjon. Ezután a mélyedéseket 2/3 részig töltjük, majd a forró sütőben 15-20 percig sütjük. 

Ha a fenti folyamatokkal összehangoltan végeztünk, már csak tálalnunk kell. A dekorációhoz használhatunk friss kakukkfüvet, oregánót, rozmaring virágokat, és pirított tökmagot. 

A buggyantott tojás és a házi majonéz esete

Kiürült a hűtő. Persze amíg tojás van itthon, eddig sem estem kétségbe. Kedvencem a lágytojás, de valahogy mindig türelmetlenné tesz a lágytojás pucolgatása főzés után. Mert ugye ha forró, alig lehet hozzáérni, ha pedig jól lehűtjük a tojást, hidegen meg nem az igazi. A buggyantott tojással mindkét problémát el lehet kerülni. Igen ám, de ez nem kimondottan könnyű műfaj, gondolnánk, mert ha beleütünk egy nyers tojást a lobogó vízbe, akkor mi a garancia, hogy nem valami rojtos, gusztustalan izét halászunk ki a végén a fazékból, arról nem is beszélve, hogy meddig is kell főzni? 

Már régóta kísérleteztem a buggyantott tojás tökéletesítésével. Gordon Ramsey tippje az volt, hogy keverjük meg a vizet, hogy örvény keletkezzen benne, és oda öntsük a tojást. Olvastam olyan tippet is, hogy óvatosan rá kell hajtogatni a szétcsúszott, vízben lebegő fehérjét a sárgájára, hogy formát kapjon a tojás. Próbálgattam, végül feladtam. Beláttam, ez nem az én műfajom. Aztán kaptam egy fantasztikus könyvet a férjemtől, előkarácsonyi ajándék gyanánt, és úgy döntöttem, adok a buggyantott tojás készítésének még egy utolsó esélyt, és bizony, nem bántam meg.

Buggyantott tojás pirítóson, házi majonézzel

Megfejtettem a titkot! Az egyik leglényegesebb dolog az, hogy egy igazán mély fazék kell. Ha lehet, 25 cm magas! Igen. Ez nem vicc. Annak az egy darab tojásnak. Amikor forr a sózott, ecetes víz, akkor jöhet az Ramsay féle örvény, de azért nem kell tornádó a vízbe, csak annyi, hogy forogjon a víz, és mehet bele az előre kis csészébe feltört tojás. Ezután türelem. A tojás ugyanis leül a magas fazék aljára. Ahogy azonban elkezd főni, szép lassan feljön a felszínre. A titok pedig, hogy nem kell piszkálni. Amikorra feljön, addigra körülbelül kellőképpen meg is főtt. Óvatosan ki kell emelni, és ha van feleslegesen lógó rész rajta, vigyázva levághatjuk, formázhatjuk a tojást, bár tapasztalatom szerint ezzel a technikával erre szinte egyáltalán nem lesz szükség. 

Bár az lett volna az igazi, ha a buggyantott tojás egy Benedict tojásos szendvicsként végzi, de sajnos sonka és hollandi mártás nélkül ez nem megvalósítható, így egy gyorsan elkészíthető házi majonézzel dobtam fel a reggelit.

Korábban a majonéz elkészítése házilag szintén okozott némi fejfájást. Valahogy sosem lett elég krémes és sűrű. Na igen. Így jár az ember lánya, ha nagyanyáink Horváth Ilona szakácskönyvéből, vagy a netről próbálkozik. De az új könyv ráébresztett, hogy hatalmas igyekezetemben, hogy egészségesen éljek, féltem kellő mennyiségű olajat adni a tojássárgájához. Lelkesen kerestem ki a könyvben a receptet, és döbbenten láttam, hogy a hivatalos francia konyhatechnikai leírás szerint 4db tojássárgájához 1 liter!!! olaj dukál. És bizony. Megfelelő mennyiségű olajtól az emulzió selmyes lesz és lágyan krémes állagú. 

Házi majonéz:

1 tojás sárgája
1 teáskanál mustár
2 teáskanál almaecet 
1 teáskanál porcukor

A fentieket összekeverem, ezután lassan elkezdem hozzáadni az olajat. Bármilyen olaj jó hozzá. Aki szereti, használhat hidegen sajtolt repceolajat, vagy olíva olajat, de teljesen megfelelő a szokásos étolaj is, aminek semleges íze van. Lassan csorgatva adagolom az olajat az emulzióhoz, és közben folyamatosan keverem. 1 tojás sárgájához maximum 2,5dl olajat adjunk, bár én valamivel kevesebbet adok hozzá. Éppen annyit, amennyi ahhoz kell, hogy megkapjam a kívánt sűrűséget. Pici sóval ízesítjük, és ha az ízén szeretnénk még változtatni, óvatosan adhatunk még hozzá mustárt, ecetet és porcukrot is, vagy bármilyen apróra vágott zöldfűszert és borsot.