2016. október 29., szombat

A buggyantott tojás és a házi majonéz esete

Kiürült a hűtő. Persze amíg tojás van itthon, eddig sem estem kétségbe. Kedvencem a lágytojás, de valahogy mindig türelmetlenné tesz a lágytojás pucolgatása főzés után. Mert ugye ha forró, alig lehet hozzáérni, ha pedig jól lehűtjük a tojást, hidegen meg nem az igazi. A buggyantott tojással mindkét problémát el lehet kerülni. Igen ám, de ez nem kimondottan könnyű műfaj, gondolnánk, mert ha beleütünk egy nyers tojást a lobogó vízbe, akkor mi a garancia, hogy nem valami rojtos, gusztustalan izét halászunk ki a végén a fazékból, arról nem is beszélve, hogy meddig is kell főzni? 


Már régóta kísérleteztem a buggyantott tojás tökéletesítésével. Gordon Ramsey tippje az volt, hogy keverjük meg a vizet, hogy örvény keletkezzen benne, és oda öntsük a tojást. Olvastam olyan tippet is, hogy óvatosan rá kell hajtogatni a szétcsúszott, vízben lebegő fehérjét a sárgájára, hogy formát kapjon a tojás. Próbálgattam, végül feladtam. Beláttam, ez nem az én műfajom. Aztán kaptam egy fantasztikus könyvet a férjemtől, előkarácsonyi ajándék gyanánt, és úgy döntöttem, adok a buggyantott tojás készítésének még egy utolsó esélyt, és bizony, nem bántam meg.
Buggyantott tojás pirítóson, házi majonézzel

Megfejtettem a titkot! Az egyik leglényegesebb dolog az, hogy egy igazán mély fazék kell. Ha lehet, 25 cm magas! Igen. Ez nem vicc. Annak az egy darab tojásnak. Amikor forr a sózott, ecetes víz, akkor jöhet az Ramsay féle örvény, de azért nem kell tornádó a vízbe, csak annyi, hogy forogjon a víz, és mehet bele az előre kis csészébe feltört tojás. Ezután türelem. A tojás ugyanis leül a magas fazék aljára. Ahogy azonban elkezd főni, szép lassan feljön a felszínre. A titok pedig, hogy nem kell piszkálni. Amikorra feljön, addigra körülbelül kellőképpen meg is főtt. Óvatosan ki kell emelni, és ha van feleslegesen lógó rész rajta, vigyázva levághatjuk, formázhatjuk a tojást, bár tapasztalatom szerint ezzel a technikával erre szinte egyáltalán nem lesz szükség. 

Bár az lett volna az igazi, ha a buggyantott tojás egy Benedict tojásos szendvicsként végzi, de sajnos sonka és hollandi mártás nélkül ez nem megvalósítható, így egy gyorsan elkészíthető házi majonézzel dobtam fel a reggelit.

Korábban a majonéz elkészítése házilag szintén okozott némi fejfájást. Valahogy sosem lett elég krémes és sűrű. Na igen. Így jár az ember lánya, ha nagyanyáink Horváth Ilona szakácskönyvéből, vagy a netről próbálkozik. De az új könyv ráébresztett, hogy hatalmas igyekezetemben, hogy egészségesen éljek, féltem kellő mennyiségű olajat adni a tojássárgájához. Lelkesen kerestem ki a könyvben a receptet, és döbbenten láttam, hogy a hivatalos francia konyhatechnikai leírás szerint 4db tojássárgájához 1 liter!!! olaj dukál. És bizony. Megfelelő mennyiségű olajtól az emulzió selmyes lesz és lágyan krémes állagú. 

Házi majonéz:

1 tojás sárgája
1 teáskanál mustár
2 teáskanál almaecet 
1 teáskanál porcukor

A fentieket összekeverem, ezután lassan elkezdem hozzáadni az olajat. Bármilyen olaj jó hozzá. Aki szereti, használhat hidegen sajtolt repceolajat, vagy olíva olajat, de teljesen megfelelő a szokásos étolaj is, aminek semleges íze van. Lassan csorgatva adagolom az olajat az emulzióhoz, és közben folyamatosan keverem. 1 tojás sárgájához maximum 2,5dl olajat adjunk, bár én valamivel kevesebbet adok hozzá. Éppen annyit, amennyi ahhoz kell, hogy megkapjam a kívánt sűrűséget. Pici sóval ízesítjük, és ha az ízén szeretnénk még változtatni, óvatosan adhatunk még hozzá mustárt, ecetet és porcukrot is, vagy bármilyen apróra vágott zöldfűszert és borsot. 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése