2017. május 2., kedd

Nemcsak egy szegedi macska!

Április elején Szegeden jártunk, hogy méltón ünnepelhessük a párom 40. szülinapját. A rövidke hétvége ellenére sok minden szerepelt a programok között. Többek között megszállottan próbáltunk kiszabadulni a 113-as garzonból a ParaParkban, majd, hogy felborzolt idegeinket kisimítsuk egy kicsit, betértünk a Cirmi Kézműves Gasztrokocsmába. Azokat, akik rögtön fanyalogni kezdenének a "kézműves" és a "gasztro" szavak hallatán, hogy "na igen, ma már minden vacakot, retrót, meg házilagbarkácsoltat el lehet adni azzal, hogy kézműves, a gasztróra meg úgyis mindenki bukik, de hát persze a lángos is gasztro, hiszen kaja", na ezeket a fanyalgókat rögtön szeretném biztosítani arról, hogy nem véletlenül estünk be a Cirmibe, hanem gondos utána olvasás alapján választottuk a helyet. Nem bántuk meg!

Rengetegen írtak már a Cirmiről, például a Sunseaty, és távol álljon tőlem, hogy azt ismételgessem, amit mások már sokszor elmondtak előttem, de tényleg tuti a hely. Az első pozitív élmény akkor ért, amikor facebookon rájuk írtam, és rendkívül segítőkészen válaszoltak, tanácsot adtak parkolás ügyben, és az asztalfoglalás is azonnal elintéződött. Szeretjük a rusztikus-eklektikus, krétafeliratos belső tereket, a régi idők hangulatát idéző tárgyak kellemes elhelyezését a 21. századi térben, ahol iszogatás-eszegetés közben lehet nézelődni, így a hely belső tere is azonnal megfogott. 



Az asztalunk névre szólóan, gyöngy betűkkel készített kis táblával volt lefoglalva, és külön díjaztam, hogy végre nem írták el a vezetéknevünket, mint másutt már annyiszor. Az irigylésre méltóan fiatal, cicásan csinos pincérlányok légiesen könnyed tánclépésekkel, már-már balettozva sürögtek-forogtak az asztalok körül. Bár talán furcsának hangzik, de igenis jól esett, hogy a hely laza hangulata ellenére az ifjú pincér sem hellózott le, hanem kulturáltan magázódva válaszolt a miden részletre kiterjedő kérdésáradatunkra. Mi van a hamburgerben, miből áll a szósz, hogy készítik, melyik sör miből van, milyen ízű? Mindenre tudta a választ, és a kiszolgálás is szélsebes volt.  A tulaj, "Cirmi", az este során többször odalépett és megkérdezte, jól érezzük-e magunkat, van-e szükségünk valamire. A kiszolgálás, az odafigyelés tényleg pöpec! (Aki a facebookon mást ír, az vagy kosarat kapott az egyik cicustól, vagy nem is ebben a gasztrokocsmában járt ;-) )

Három különböző hamburgert rendeltünk, a burgonya valóban burgonyából készül, bár tény ami tény, nekem kicsit túlontúl fűszeres, talán borsos, de én nem is vagyok kimondottan az a fűszeres steakburgonya rajongó, az állaga viszont egészen tökéletes volt. A hamburgerekben minden mesés dolog benne volt, mi szem szájnak ingere, és rendkívül széles a választék, ráadásul ehhez még egy egész regiment szószt állítanak csatasorba az asztalon. 

A hamburgerek mellett a hely másik vonzereje a kézműves sör. Illetve sörök, mert elég nagy a kínálat. Bevallom, még csak most kezdem felfedezni a sörök világát. Ezen a téren teljesen tapasztalatlan vagyok, így aztán elnevezés alapján találomra választottam két szimpatikus kísérleti alanyt. így találkoztam a Ravasz Hóddal, és kóstoltam meg a lányosan, már-már vattacukrosan csengő Candy Flip-et. A Ravasz Hód, a Rekettye Sörfőzde barna ale típusú söre. Egészen kellemes. 

Candy Flip, Cirmi Gasztrokocsma, Szeged
A Candy Flip igazi meglepetés volt.  Az érzékeket becsapó (pláne egy nagy pohár Ravasz Hód után ;-) ) eperturmix dejavút idéző sör. Persze nem véletlen ez a dejavú, hiszen a sör randevúzott eperrel is, laktózzal is az erjesztés során. 

Lazulás, nevetés, jóllakás, becsiccsentés (jó érték arány!). Ez történik, ha a Cirmibe mentek! :-)

facebook.com/cirmigasztrokocsma

2017. május 1., hétfő

Sütőtök és sertéslapocka

Ha étteremben eszek valami finomat, vagy látok egy ígéretes receptet, gyakran ihletet kapok. Ilyenkor a recept egy részét felhasználom, és kreálok valamit számomra elérhető alapanyagokból, és technikákkal. Így aztán ma (2016. október 31.) is a konyhában játszottam. Ez sült (főtt) ki belőle. Kaukkfüves sütőtök püré batátával, kakukkfüves yorkshire puding, sütőtökkel töltött sertéslapocka fűszeres kéregben és marinált sütőtök kockák. A dekoráció a kiskertemből gyűjtött zsenge oregano és citromfű levélkékből és rozmaring virágokból áll. 



Az ételt a Gault & Millau oldalán szereplő Mák Bisztró bárány fogásának receptje ihlette, ennek ellenére elmondható, hogy valóban csak impulzust adott a recept, mert más (a háztartásban épp elérhető) alapanyagokkal dolgoztam, így a végeredmény is teljesen más lett. 


Sütőtök püré:

pézsmatök és batáta fele fele arányban
1 kis csilli paprika
babrélevél, kakukkfű,
só és bors (színes),
vaj,
alaplé


Pézsmatököt használtam, melyhez batátát (édesburgonyát) is szeleteltem. Kipróbáltam a recept által ajánlott főzési módszert, azaz mandolinnal vékonyra szeltem a tököt és a batátát, vajat olvasztottam, beletettem egy kis csillipaprikát egészben, ment bele babérlevél, só, bors és kakukkfű. Majd annyi alaplevet öntöttem rá, hogy éppcsak ellepje, és lassú tűzön puhára főztem. Mivel a szeletek nagyon vékonyak voltak, így igen gyorsan megfőtt. Ekkor hozzáadtam a tejszínt, egyet forraltam, majd levettem a tűzről és botmixerrel pürésítettem. Kóstolás, és ízlés szerinti fűszerezés után sűrű szitán átpasszíroztam, hogy selymesebb állagot kapjon. Fontos, hogy a főzés során ne eresszük a tököt bő lére, és tejszínből is csak annyit adjunk hozzá, amitől lágyabb ízt kap, ellenkező esetben túl folyós lesz a pürénk. Ha mégis elégedetlenek vagyunk az állagával, megpróbálhatunk hozzáadni még egy kis vajat, hogy besűrítsük.


Marinált sütőtök kockák:

pézsmatök,
tökmagolaj,
barna cukor,
édes szamorodni vagy muskotály,
almaecet,


Szintén pézsmatökkel dolgoztam. Kis kockákat formáztam és elkészítettem a páclevet. Az eredeti recept egyik fontos összetevője a mirin volt, ami egy igen édes rizsbor, mely, a wikipédia szerint segíti az ízek felszívódását, és cukor helyett is édesíti az ételt. Nos, természetesen a mirin nem tartozik az alap kamrakészletem közé, ahogy az eredeti receptben megjelölt fekete-ribizli ecet sem, így tökmagolajat, barna cukrot, édes tokaji szamorodnit, almaecetet és sót kevertem össze, hogy kapjak egy kellemesen édes-savanyú marinádot, és ebbe helyeztem a sütőtök kockákat. (Tapasztalat: a marinált sütőtök kockák bár nagyon finomak lettek, a nyers pézsmatök igencsak roppanós maradt, tehát kísérletezni kell, hogy mekkora az a tökkocka méret, ami még kellemesen rágható, vagy melyik az a sütőtökfajta, amelyik a pézsmatöknél puhább nyersen. Esetleg érdemes elgondolkodni a tök posírozásán.)


Sertéslapocka:

sertéslapocka,
só és durvára őrölt színes bors,
kakukkfű, 
olivaolaj

A sertéslapockát megtisztítottam, enyhén kikloffoltam, és téglalap formára igazítottam, majd egy megfelelő méretű folpackra helyeztem. Pézsmatökből vágtam hosszú téglatesteket. A húst sóztam, nagyon enyhén borsoztam durvára őrölt színes borssal, a külső oldalát kakukkfűvel is fűszereztem, majd ráhelyeztem a tökrudacskákat és a folpack segítségével felgöngyöltem. A felgöngyölt csomag két végét szorosan becsomóztam, majd alufóliába csavartam a göngyöleget és vízzel félig megtöltött tepsiben, gőzfürdőben a sütőbe helyeztem. Amikor a hús elkészült, megpuhult, kicsomagoltam, és egy darab sütőpapír alatt pihentettem tálalásig. Tálalás előtt olívaolajon körbepirítottam, majd formára vágva helyeztem a tányérra.


Yorkshire pudding:

A tésztához:
15dkg liszt
2 tojás
1/4 liter tej
1 ek víz

A sütéshez:
3 ek zsír

A yorkshire pudding egy isteni köret, ráadásul végtelenül egyszerű az elkészítése. A tészta hozzávalóit simára keverjük és egy órát pihentetjük a hűtőben. Ehhez a recepthez én kakukkfüvet is adtam. 

Sütés: 

Muffin vagy kosárka forma mélyedéseibe negyed kiskanál zsírt teszünk, majd a forró 200°C-os sütőbe toljuk 3 percre, hogy a zsír átforrósodjon. Ezután a mélyedéseket 2/3 részig töltjük, majd a forró sütőben 15-20 percig sütjük. 

Ha a fenti folyamatokkal összehangoltan végeztünk, már csak tálalnunk kell. A dekorációhoz használhatunk friss kakukkfüvet, oregánót, rozmaring virágokat, és pirított tökmagot.